Biológiai Szakosztály

Leírás

A Biológiai Szakosztály küldetése

A Magyar Természettudományi Társulat (MTT) működése alapvetően két célkitűzés köré szerveződik: (1) az ifjúság tehetséggondozása és tehetségfejlesztése; (2) a szakmailag igényes és hiteles, de közérthető tudományos ismeretterjesztés.

Az MTT az első célt elsősorban a tanulmányi versenyekkel igyekszik megvalósítani. E munka keretében a Biológiai Szakosztály a Herman Ottó Kárpát-medencei Biológiaversenyt szervezi évek óta. A szabályzat értelmében a verseny a természet és ember műveltségi területen belül elsősorban a biológia tantárgyhoz kapcsolódik, de emellett – Herman Ottó szellemiségének megfelelően – a földrajz, a kémia és a fizika főbb témaköreinek az ismeretét is igényli. A verseny alapvető célja az új ismeretek megszerzésén túl a szemléletformálás és az értékátadás is. A versenyre 13–14 éves tanulók jelentkezhetnek. Lebonyolítása három fordulós: az első állomást az iskolai (Budapesten a kerületi) fordulók jelentik, majd a megyei (Budapesten a fővárosi) megmérettetés következik, s a sorozatot a Kárpát-medencei döntő zárja. A feldolgozandó ismeretkörök nagyon sokrétűek, s közöttük fontos szerepet kap például a genetika is, amint ez a „Válogatás a tankockák között” című digitális próbafeladatoknál a biológián belül a genetika tankockában is látható, ahol a genetikai alapfogalmaktól és a Mendel-törvényektől kezdve a GMO előnyei/hátrányai kérdéskörön vagy a betegségek örökletes hátterén át a családfatervezésig a témakörök széles tárháza megtalálható.

A második fő célkitűzést az MTT Biológiai Szakosztálya elsősorban konferenciák, előadóülések és azok kiadványszerkesztett anyagának formájában valósítja meg, amelyek mindig a tágan értelmezett szakterület valamilyen fontos és időszerű témaköreit érintik. Ilyen volt A biodiverzitásról másképp című, négy részes előadássorozat. A kiemelt fontosságú biodiverzitási kérdéskörnek az alapját a korszerű taxonómia és szisztematika képezi, ami ma már nem nélkülözheti azokat a sok tudományterületet felölelő elemzéseket, amelyek az élőlények azonosításához, a rokonsági kapcsolatok levezetéséhez, a populációbiológiai folyamatok értelmezéséhez, a filogenetikai és a filogeográfiai összefüggések elemzéséhez, sőt az élőhelyi feltételrendszerhez és az egyes háttérváltozókhoz történő alkalmazkodási viszonyok megfejtéséhez szükségesek. Nemcsak szoros összefüggésben állt a biodiverzitással, de igen időszerű is volt az „Öntözzünk, de miből …?” című kétrészes előadássorozat. Szakosztályunk részt vett további két, valamennyi tudományterületre kiterjedő, nagy érdeklődést kiváltó előadássorozat megszervezésében és lebonyolításában: Csalások, csúsztatások, csalafintaságok a tudományban I-IV. és a Bizonyosságok és bizonytalanságok a tudományban I-IV.

A Biológiai Szakosztály társelnöke: Prof. Dr. Gyulai Ferenc

Szakmai önéletrajz

Gyulai Ferenc Lajos (* Debrecen, 1955) agrárkémikus agrármérnök (1979), környezetvédelmi szakmérnök (1986), Dr. univ. (1986), CSc biológia (1994), PhD (1994), Dr. habil. (2003), MTA doktora (2005). Innovációs irodavezető helyettes Keszthely (1981–82), term. tud. muzeológus: Balatoni Múzeum Keszthely (1983–1990), archaeobotanikus 1990-től (különböző munkahelyeken: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Budapest, MTA Régészeti Intézete Budapest), Agrobotanikai Intézet Tápiószele csoportvezető (1999–2005), Szent István Egyetem Gödöllő (2006–2021). Veszprémi Egyetem Georgikon Mg. Tud. Kar: címz. egy. docense (2002), majd címz. egy. tanára (2007), Szent István Egyetem Gödöllő: egy. docens (2005), egy. tanár (2006), Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék vezetője és a Természetvédelmi MSc szak alapítója és szakfelelőse (2006–2021), Környezettudományi Doktori Iskola alapító törzstagja, MATE: professor emeritus (2022). Külföldi ösztöndíjak: svájci-magyar államközi csereösztöndíj Basel/Svájc (1988–1990), MTA-NSF Raleigh/USA (1996–1998) és kutatóutak: London, Moszkva, Milánó, Novoszibirszk. Négy évtizede foglalkozik a régészeti ásatásokból származó mag- és termésleletek, ill. az élelmiszer- és italmaradványok archaeometriai vizsgálatával. Fő kutatási területei: archaeobotanika, prehisztorikus és honfoglalás kori növénytermesztés, agrobiodiverzitás történeti forrásainak feltárása, szubfosszilis maradványok beltartalom és DNS vizsgálata, morfometrikus feldolgozása, számítógépes képelemzés és statisztika. Német, angol és orosz nyelveken beszél. Kitüntetései: MTA PAB díj (1987), KTM Természetv. Hivatal díja (1997), Henry Ford European Conservation Award (1999), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1998–2001), Darányi Ignác-díj (2015), Pro Natura díj (2017), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2019), Jánossy Andor-díj (2022). Biohistóriai farm létrehozója (1998), a Ligárd-Pethő-kúria felújítója (1996–2010), a Szarvasgedei alakor állami elismerésben részesült fajta bejelentője (2022). MTA köztestületi (Ökológiai Tudományos Bizottság) tag, tagja a Beythe István Társaságnak, a Magyar Természettudományi Társaság Biológiai Szakosztályának társelnöke, a Holly László-díj alapítója (2016), az Örökségünk Megőrzéséért Alapítvány létrehozója (2025), társszabadalom-tulajdonosa a Növényi genetikai erőforrások életképességének vizsgálatára szolgáló találmánynak (2026). Öt könyvet írt, egyéb publikációinak száma meghaladja az ötszázat, hivatkozásainak száma a négyezret. Több mint kettőszázötven hazai és külföldi lelőhely régészeti-növénytani leletanyagát dolgozta fel. Közel kétszáz hazai és nemzetközi konferencián vett részt és tartott előadást. Az egyetemi szintű természetvédelem, a környezet- és ökogazdálkodás oktatása területén, mint önálló tárgyfelelős több kurzus fűződik nevéhez. Számos, a környezettudomány területén tanulmányokat folytató szak- és diplomadolgozó konzulense és PhD hallgató témavezetője volt. Örökségtudományi munkássága jelentősnek mondható. 1996 óta él Szarvasgedén.