„A magyar természettudományi társulat czélja hazánkat természettudományilag megismerni, ennek rejtett kincseire honosinkat s illetőleg a külföldet figyelmeztetni, a külföldön virágzó természeti tudományokat honunkba átültetni, azokat a tanodák szűk falai közöl az élet tág mezejére átvinni, az élethez közelebb eső egyesületeknek segédkezeket nyujtani, az alsóbb, vagy is népi és felsőbb, az az tudományos nevelésre közvetve befolyván honunkban a természeti tudományokat terjeszteni, s a magasztos czél elérésére a hazában található minden tudományos capacitásokat és ügybarátokat központosítani.” (1841)
Magyar Természettudományi Társulat
„Visszatérés a Holdra – a holdkutatás múltja, jelene, jövője” c. előadás
Szervezők: MTT Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály és ELTE TTK Csillagászati Tanszék
Időpont: 2017. december 5. 16:00 ó.
Helye: ELTE TTK északi tömb -1.85 (alagsor), Harmónia-terem
Előadó: Prof. Dr. Tóth Imre, az MTA doktora, az MTA CSFK KTM Csillagászati intézetének tudományos tanácsadója
Kivonat:
Az előadás bemutatja a Hold kutatásának eddigi legfontosabb eredményeit és annak az útnak a legfontosabb állomásait, ahogyan a Holdat megismertük. Égi kísérőnkről szerzett tudományos ismeretek a távcső csillagászatban történt alkalmazásával kezdtek látványosan kibővülni. Égi mechanikai módszerekkel egyre pontosabban sikerült megismerni és előre jelezni a Hold mozgását, a fotográfia csillagászatba történt bevezetésével az égitest tőlünk látható felszínének térképezése és a felszíni alakzati részletesebb megismerése vált lehetővé. Az űrkutatás kezdetétől fogva a Hold túlsó oldalának megismerése, illetve csaknem teljes felszínének egyre részletesebb térképezése és megismerése kezdődött és ma is folytatódik. A Hold belsejének tulajdonságai, valamint felszínének eddig nem vagy csak kevéssé ismert vidékeinek megismerése napjainkra vált lehetővé. Az eddigi legutolsó emberes holdexpedíció 1972-ben ért véget, azóta nem járt ember a Holdon, de a közeljövőben több ország is tervez emberes holdexpedíciókat a Holdra, miközben már felszíni holdjárók is működtek, illetve fognak működni. A távolabbi jövőben kutatási célokkal, illetve erőforrás kutatására és kitermelésére holdbázisok létesítését is tervezik.